A Cushing-szindróma, amelyet eredeti felfedezőjéről, Harvey W. Cushing amerikai orvosról neveztek el, nemcsak emberekben, hanem kutyákban is előfordulhat.
A következőkben megismerheti a kutyák Cushing-szindrómájának lehetséges okait, az érintett kutyáknál jelentkező tüneteket és a kezelés módját.
A Cushing-szindróma vagy Cushing-kór egy hormonzavar. A Cushing-szindrómában szenvedő kutyáknál a mellékvesekéreg túl sok kortizol stresszhormont termel, ami hosszú távon különböző panaszokhoz vezet.
A kutyák Cushing-szindrómájának különböző okai lehetnek. A kiváltó ok gyakran a kutya agyalapi mirigyének daganata, amely az ACTH hormon felszabadításával szabályozza a mellékvesekéreg kortizoltermelését. Ezt nevezik hipofízis Cushing-szindrómának.
Esetenként azonban a mellékvesekéreg daganata is felelős lehet a fokozott kortizolszekrécióért és így a kutya Cushing-szindrómájáért.
Egy másik lehetséges ok a kutya hosszú távú, túl nagy dózisú kortizonkezelése. Ebben az esetben az úgynevezett iatrogén Cushing-szindrómáról van szó.
A Cushing-szindróma elvileg bármely kutyánál előfordulhat, bár elsősorban az idősebb állatokat érinti, és a szukák gyakrabban érintettek, mint a kanok. Ezenkívül egyes kutyafajták genetikai hajlamot mutatnak a Cushing-kórra.
A túlzottan magas kortizolszint a Cushing-kórban szenvedő kutyáknál a tünetek sorozatán keresztül észlelhető. A tünetek eleinte általában csak szórványosan jelentkeznek, és idővel fokozódnak, bár a tényleges tünetek állatról állatra változhatnak.
A fokozatos fejlődés néha megnehezíti a Cushing-szindróma azonnali észlelését a kutyáknál. Mivel a hormonzavar különösen az idősebb állatoknál fordul elő, sok kutyatulajdonos a kezdeti tüneteket az öregedési folyamat teljesen normális kísérő tüneteinek tekinti.
Az olyan látható tünetek mellett, mint a bőr- és szőrproblémák vagy a fokozott étvágy, a Cushing-szindróma számos más, első pillantásra nem nyilvánvaló következménnyel is járhat a kutyák számára.
Mivel a tartósan túl magas kortizolszint többek között a csontok szerkezetének megváltozásához vezet, a Cushing-kórban szenvedő kutyák hajlamosak csontritkulás és ezáltal több csonttörés kialakulására. Ezenkívül, szalagszakadások gyakrabban fordulnak elő az érintett kutyáknál.
A Cushing-kórban szenvedő kutyáknál továbbá májmegnagyobbodás és cukorbetegség is kialakulhat. Egyes esetekben potenciálisan életveszélyes trombózisok is előfordulnak.
Ha a Cushing-szindróma lehetséges tüneteit észleli kutyáján, semmiképpen ne tekintse azokat az öregség normális jeleinek, és az okok tisztázása érdekében azonnal forduljon állatorvoshoz.
Az állatorvos megvizsgálhatja kutyáját, és ellenőrizheti, hogy a tüneteket valóban a Cushing-szindróma okozza-e. A diagnózis gyakran nehéz, és különböző vizsgálatokra van szükség a túlzott kortizolszekréció kimutatásához és az ok meghatározásához.
A diagnózis részeként a vérvizsgálatok mellett vizelet- és ultrahangvizsgálat is elvégezhető.
A kezeléshez szükséges intézkedések a pontos vizsgálati eredményektől vagy a kutya Cushing-szindrómájának kiváltó okától függnek.
Ha ezt a kortizon alkalmazása okozta, akkor ezt abba kell hagyni. Fontos, hogy az adagolást ne azonnal hagyják abba, hanem lassan csökkentsék az adagot. Ennek oka, hogy a kutya szervezetének először hozzá kell szoknia ahhoz, hogy ismét elegendő kortizolt termeljen. Ha nincs meg ez a lehetőség, kortizolhiány lép fel, ami legrosszabb esetben életveszélyes lehet.
Ha Cushing-szindrómáról van szó, amelyet a kutya mellékvesekéregében lévő daganat okoz, meg lehet vizsgálni, hogy ez műtéti úton eltávolítható-e. Ez azonban nem mindig lehetséges.
Az agyalapi mirigy daganatához hasonlóan ezért a mellékvesekéreg daganatainak kezelését is gyakran a kortizoltermelést elnyomó gyógyszerek segítségével végzik.
Ha kutyáját gyógyszeres kezelésben részesíti a Cushing-szindróma miatt, egész életen át tartó kezelésre van szükség. Ha ez a helyzet, az állatorvossal történő rendszeres ellenőrzés során vérvizsgálatot kell végeztetni, hogy kiderüljön, szükség van-e az adagolás módosítására.
Az állatorvosi kezelés mellett fontos a Cushing-szindrómás kutyák étrendjének beállítása. A négylábú barátjának szánt tápláléknak a lehető legkönnyebben emészthetőnek kell lennie, hogy többek között a kutya mája is tehermentesüljön.
Erre a célra ajánljuk hipoallergén kutyatápjainkat rovarokkal. A fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvájával készített táplálékot kiváló emészthetőség jellemzi.
Kiváló minőségű zsírokat és könnyen emészthető rovarfehérjét tartalmaz, amely biztosítja kutyája számára az összes szükséges esszenciális aminosavat. Ugyanakkor négylábú barátja máját nem terheli feleslegesen, mivel a jó emészthetőségnek köszönhetően kevesebb anyagcsere-hulladék keletkezik.
Ismerje meg a Bellfor rovaralapú kutyatápot.
Ha a kutyája Cushing-szindrómáját időben felismerik és kezelik, akkor általában elég jó esély van arra, hogy a terápia hatékony lesz, és a négylábú barátja még néhány szép évet élhet meg anélkül, hogy életminősége jelentősen korlátozódna.